Az új-bástya páratlan panorámával rendelkezik, jelenleg a vár legmagasabb látogatható pontja. A bástya klasszikus formavezetésű úgynevezett olaszbástya: a szögletes kialakításának köszönhetően nincsenek holtterei, a környező falszakaszokat tökéletesen lehet védeni róla, míg a saját külső falsíkjai a szomszédos védművekről belőhetők. Ez a tulajdonság adta az olaszbástyák előnyét, és ez vezetett az erődök kialakulásához: zéró holttér, zéró lehetőség az ostromlónak.
Az Új-bástya érdekessége, hogy csúcsa pontosan nyugatra mutat, mintha így tervezték volna. Közepén 1936-ban országzászlót állítottak fel, amely a Bécsi döntések értelmében Magyarországhoz visszajuttatott területeket ünnepelte – és a zászlót csak akkor húzták volna fel teljesen, ha az összes elcsatolt terület visszakerül. 2010-11 telén egy üreg keletkezett a talapzat alatt, aminek következtében az életveszélyesen megdőlt, és szükségessé vált az áthelyezése. Így került mai helyére, a kapuval szemközti falszakaszra, a felállításának 75. évfordulóján.
A bástya érdekessége még a keleti falsíkban elhelyezett, latin nyelvű faragott kő. Sajnos a felirat sérült, de nagyrészt olvasható – ám így is rengeteg fejtörést okoz. A szöveg szerint „a várat kijavította P kőfaragó mester, az Úr 1672. esztendejében”. A probléma viszont, hogy 1672-ben török kézen volt a vár, így keresztény mesterekkel aligha javíttatták volna a falakat, és ha így is lett volna, biztosan nem engedik egy latin nyelvű tábla elhelyezését. A rejtély feloldása a jövő kutatóira vár.
A körtúrát a belső várral folytatjuk, találkozzunk a barbakánnál – a kapun belépve balkézre a félköríves épület.