Ahol jelenleg állsz, az volt egykoron a Nógrádi vár közepe, a belső vár. A ma is több emelet magasan álló lakótoronyhoz reneszánsz palotaszárny csatlakozott „U” alakban, egy udvart fogva közre. A lakótornyot és a palotát a már említett Báthory Miklós váci püspök építtette a tizenötödik században – ha hihetünk a forrásoknak, azzal az olasz építőmesterrel, aki Hunyadi Mátyás visegrádi palotáján is dolgozott. Báthory idejében a vár már közel két évszázada a váci püspökök birtoka, a királytól a 13. század második felében kapták meg adományként, és ekkoriban elsődlegesen nyári rezidenciaként szolgált.
A palotának a falai már alig kivehetők, azonban távolról is jól láthatóak, és a vár karakterisztikájának, látványának meghatározó elemei az egykori lakótorony csonkjai. A két átlós sarok sejteti az épület egykori tömegét és nagyságát. A nagyobbik csonk sarkán szépen faragott kövek sorakoznak, míg belsején téglával kirakott kandallókémény maradványa figyelhető meg, a tűzterek díszesebb köveivel egyetemben: ezek mutatják az egykori szintek helyét az ablaknyílás-maradványokkal egyetemben. A legfelső szintről, amely a várúr lakrésze volt, a visegrádi fellegvár is látható.
Érdekességként el kell mondjuk, hogy nemrégiben egy statikai felmérés kimutatta, hogy a mívesen rakott külső sarok két síkja teljesen függőleges, teljes hosszában az eltérés a műszerek hibahatárán is belül voltak. Értették a dolgukat hatszáz évvel ezelőtt az építőmesterek.
A lakótorony tövében, a sziklába vájva egy titokzatos járat is rejtőzik, amely a helyi legendárium szerint a várból kifelé vezető egykori alagút bejárata lehet. De hova vezetett? A legenda szerint az egykori városba, de a szomszédos Drégely, Szanda és Visegrád várát is feltételezik.
A belső vár dombján állva igazán szemügyre tudod venni a vár felépítését: belső vár, árokkal körülvéve, valamint egy tágasabb külső vár, bástyákkal megerősítve. Utunkat az Oltalom-bástyával folytatjuk: ezt már láttad alulról, most viszont a kilátószinten találkozunk.